??????

Kényszer pihenőmet töltve rengeteg elesett emberrel találkoztam. Sajnos az élet nem kímél se fiatalt, se idős embereket. Megismertem egy fiatal 22 éves fiút akit az élet teljesen tönkre tett. Szerencsétlennek közel egy év alatt meghaltak a szülei. Önkormányzati lakásba laktak és mint köztudott ezek nem örökölhetők. Így az önkormányzat ki lakoltatta a fiút és így hajléktalanná vált. Nem volt elég baja és fájdalma egyik napról a másikra nem maradt neki se családja, se otthona.Teljesen összeomlott. Ki nem omlott volna össze ilyen trauma után. Olyan volt mint egy szárnyát tört kis madár. Teljesen magába fordult és magányosan üldögélt. A szívem megszakadt érte . Óvatosan szóba elegyedtem vele. Nagyon nehezen nyílt meg de azért láttam jól esik neki hogy valaki szól hozzá. Láttam rajta hogy nagyon bizalmatlan mindenkivel. Mint kiderült sok mindent eladott azért hogy enni tudjon. Persze bánatában mindent csinált ami felejteti a szomorúságát és a fájdalmát. Nem volt rokona sem akihez oda tudott volna költözni és így maradt az utca, és végül a rehabilitációs intézet. Szörnyű!!!